Tudtátok, hogy a mohácsi Kosárközösség is része a Rövid Ellátási Láncnak, a REL-nek?
A helyi termékek értékeiről és azoknak értékesítési formáiról olvashattok az alábbiakban, bemutatjuk a Rövid Ellátási Láncot!
A Rövid Ellátási Lánc
A termelők méltányos, helyi megélhetését, a fogyasztók bizalmon és lojalitáson alapuló élelmiszer-ellátását, így az élelmiszer-önrendelkezés elengedhetetlen módszerét jelenti a rövid élelmiszer-ellátási lánc fogalom. A rövid élelmiszer-ellátási láncba (REL) beletartozhatnak a nem élelmiszer jellegű termékek is, amelyeket kis kézművesek, helyi mikrovállalkozók állítanak elő pl.: erdőgazdálkodás termékei, kézműves kenyér, csuhébaba, mézeskalács dísz stb.
Mindez úgy foglalható össze, hogy a helyi termékek megvásárlásával egyrészt jelentősen rövidítünk az értékesítési láncon, másrészt segítjük a vidéki termelők gyors piacra jutását. Így alakul ki az úgynevezett rövid élelmiszer-ellátási lánc.
Lényege, hogy közvetlenül a termelőtől – vagy egy közvetítő bevonásával – jutunk hozzá a minőségi élelmiszerekhez, így hazai, friss, ízletes és megbízható forrásból származó termékeket teszünk a család asztalára.
RÖVID:
• időben, tehát rövid időn belül eljut a termék a fogyasztóhoz, nem utazik napokat,
• távolságban, rövid útszakaszokon belül eljut a helyben termett termék a fogyasztóhoz, pl. települések között vagy annak szűk vonzáskörzetében,
• és társadalmi értelemben, amikor a lánc szereplői ismerik egymást, illetve egy szoros társadalmi kapcsolati háló tagjai.
A R.E.L. 10 pontja
1.ÉRTÉKTEREMTŐ: Olyan ellátási-lánc forma, melynek pontjai a termék előállítása, feldolgozása és eljuttatása közvetlen és a lehető legkevesebb közvetítővel a fogyasztóhoz. A REL legértékesebb eleme, hogy a fogyasztó tudja, hogy ki és hogyan állította elő a terméket.
2.RÖVID: A rövid kifejezést értelmezhetjük távolságban, időben és társadalmi kapcsolatokban egyaránt. Az értékesítési lánc 3 szereplőből áll: a termelő, a fogyasztó, és lehet közöttük egy közvetítő. A termék eredete nyomon követhető, sokszor helyben, közelben történik az előállítás és értékesítés is. Egy REL akkor működik jól, ha a fogyasztók tényleg ismerik a termelőket és közvetlen párbeszéd alakul ki, amely a kölcsönös megértést, szolidaritást kialakulását segíti elő.
3.SOKFÉLE: A REL-ben szereplő gazdák gyakran többféle terméket termelnek, hogy diverzifikálják palettájukat: tájfajtákat, friss, finom, nyári és őszi gyümölcsöket. Ez hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához és a veszélyeztetett fajok és fajták, őshonos állatok fennmaradásához. A kisgazdaságok sokféle termesztési módot alkalmaznak, sokszínű tudást és kultúrát őriznek, hozzájárulnak az élelmiszer jellegű örökségek fenntartásához.
4.RUGALMAS: A REL-ben szereplő kisgazdaságok a gazdasági, környezeti, társadalmi kihívásokra könnyebben reagálnak, és így könnyebben alkalmazkodnak a változásokhoz, gyorsabban váltanak termelési vagy értékesítési módszert, termék összetételt. Az élelmiszer-ellátás kevésbé sérülékeny, a megélhetést több tényező is biztosíthatja.
5.MÉLTÁNYOS: A REL vásárlással támogatjuk azokat a vidéken élő embereket, akik az ételeinket állítják elő. Ha a fogyasztó a termelőtől vásárol, a haszon a termelőnél marad, ez segíti őt a megélhetésben. A kézműves élelmiszer által kínált magasabb minőséget sok esetben a fogyasztók szívesebben megfizetik, így mindkét fél jól jár.
6. BIZTONSÁGOS: A REL hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz, a helyi élelmiszer-önellátást, és az önrendelkezést segíti, továbbá a közvetlen kapcsolat által szolgálja az élelmiszer-biztonságot. A közvetlen, bizalmi kapcsolatok révén, a termék eredete nyomon követhető. A termelő családja is azt a terméket eszi, amit a termelő maga értékesít. Ha egy termelő nem tartja be az élelmiszer-higiéniai előírásokat, az rá és a közösségre nézve is súlyos következményekkel járhat.
7. KÖZÖSSÉGI: A fogyasztók és a termelők szorosabb kapcsolata, személyes ismeretség jellemzi az ilyen értékesítést. Sok esetben a helyi közösségek igényére épül, mind termelői, mind fogyasztói oldalról.
8. FENNTARTHATÓ: A helyi termelés és értékesítés támogatja a helyi gazdaságot (jövedelem, adó bevétel), az önfoglalkoztatást, és elősegíti a munkahelyteremtést. Környezetileg a kisgazdaságokban a termelési rendszerek sokszor fenntarthatóbbak. Hozzájárulhat a biológiai sokféleség fenntartásához, az állatok jólétéhez, a környezet tisztaságához. Társadalmilag felvállalja a helyi tudás megőrzését, ápolja a kultúrát, hagyományokat.
9. FRISS, SZEZONÁLIS: A helyi élelmiszerrendszerekből friss, szezonális termékek kerülnek a fogyasztókhoz, amely a REL legnagyobb előnye. A legtöbb fogyasztó szerint a REL-ben leginkább keresett termékek a friss zöldség, gyümölcs és a tojás. A friss termékek csomagolás nélkül is eljutnak a fogyasztókhoz, így kevesebb hulladék keletkezik. A szezonalitás megismerésével a fogyasztók tudatosabban választanak a hosszú láncok polcairól is.
10. HAGYOMÁNYÖRZŐ + INNOVATÍV: A hagyományokra építő helyi termékek kínálata erősíti a társadalmi összetartozást, a közösségi szellemet, és környezetbarát magatartásra, aktív állampolgári részvételre ösztönöz. Sok esetben a helyi termelők, feldolgozók a helyi kultúra (népzene, tárgyi emlékek, termesztési hagyományok, kézművesség) ápolói, őrzői és ismerői. Az innovációt az adott kultúrába illeszkedő társadalmi igények hívják életre.
(Forrás: Vidékfejlesztési kézikönyv 5. HELYI TERMÉK KÉZIKÖNY)