Hallottunk tőle az ESŐKERTEKRŐL is; az Esőkert Egyesület megfogalmazásában:
„Az esőkertek a természetes erdők működését utánzó, mesterségesen létrehozott, mélyedésben kialakított életközösségek.
Milyen előnyökkel jár egy esőkert?
Esztétika:
– Minőségi, városképet javító természetközeli zöldfelület, amely emeli a környezet esztétikai megjelenését.
– Az esőkert üde színfoltja magánkerteknek és közterületeknek egyaránt.
– A hagyományos, beton- és földmedrű árkokhoz képest, tetszetősebb és többrétű hasznosítással látja el feladatát.
Élettér:
– Javítja az ökoszisztéma állapotát és összetételét.
– Élőhely növények, beporzó rovarok, békák, gyíkok, madarak számára.
– Elősegíti a terület biodiverzitásának (biológiai sokszínűség) növekedését.
Vízkormányzás:
– Vízmegtartó közeget biztosít. Esőzések alkalmával 2-2,5 x több víz felvételére képes, a hagyományos megoldásokhoz (például vízmegtartó árkokhoz) képest. Támogatja a csapadék talajrétegekbe történő beszívódását, a táji vízmegtartást.
– Vízleadó közegként pedig fokozatosan adagolja a növényeknek a vizet, amikor nincs csapadék.
– Kiegyenlítő szerepe van szélsőséges időjárás esetén. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső, a burkolt felületeken és a kiszáradt tömörödött talajba nem tud beszivárogni, azokról lefolyik és villámárvizeket okoz. Az esőkert a talajszerkezet átalakításnak köszönhetően könnyen felszívja a vizet és késlelteti a lefolyást.
Víztisztítás:
– A növények és a talaj szerkezetének köszönhetően a burkolatokról és a tetőkről összegyűlő szennyeződéseket megtisztítja, így helyileg és regionálisan is csökkentik a vízszennyezést.
Levegő minőség:
– A növényzet és a talaj segítségével javítja a levegő minőségét, CO2 megkötő és oxigéntermelő képessége van.
Hűtés:
– A megtartott csapadéknak köszönhetően a növények nagyobb párologtatást végeznek, ami által erőteljesebben hűtik a környezetet a hagyományos városi zöldfelületekhez képest.
Helytakarékosság:
– Közterületi, szilárd burkolattal ellátott csapadékvíz-kezelő rendszerek környezetében sok esetben nem maradt lehetőség fák és növényzet telepítésére.
– Az esőkertek megépítésével a kék és a zöld infrastruktúrák nem különülnek el egymástól, így a vízkezelésre nem szükséges helyet biztosítani a zöldfelületek kárára.
Fenntarthatóság:
– A felhasznált anyagok természetesek, előállításuk kis ökológiai lábnyommal, többnyire hulladékokból megoldható, melyek helyszínre szállítása rövid ellátási lánccal biztosíthatók.
Klímavédelem:
– Településeink szárazodásának megállításában, és a folyamat visszafordításában jelentős szereppel bírnak.
– Kellő számú esőkert építése esetén az árnyékoló, párásító, hűtő funkciójuknak köszönhetően csökkentik a városi hősziget hatásokat, ezáltal a villámárvizeket okozó csapadékok kialakulását is.
– Megfelelő, teljes települési, táji, vagy adott vízgyűjtő terület egészének, tervezésével a villámáradások megelőzésének hatékony eszköze.
Költséghatékonyság:
– Megépítésük jelentősen olcsóbb egységnyi csapadékvíz kezelésére, mint a csapadékcsatornák kiépítésénél.
– A zöldfelület fenntartás költségeit csökkenti, hiszen a hagyományos kertészeti megoldásoknál jelentősen kevesebb öntözést, gyomlálást igényel.
Egészség:
– Az előzőekben felsorolt valamennyi területnek az emberi egészség megőrzésére kedvező hatása van.”